Engedd el!

Müller Péter heti gondolata annyira tetszik, hogy elloptam nektek a www.life.hu oldalról.

"Nincs jobb gyógyszer a lelki fájdalom és szomorúság ellen, mint rá sem gondolni."

Ez nem az én mondásom, de nagy hasznát vettem az életben. Meg kell tanulni a felejtés művészetét. Aki tapasztalatból ismeri a reinkarnáció lélektanát, tudja, hogy vannak élmények, amelyeket sok életen át nem tudunk feledni. Nem magát az eseményt, hanem a vele járó érzelmeket.Bevésődik a lelkedbe, cipeled magaddal, mint egy hibás programot. Ott lappang benned, meghatározza a hétköznapjaid hangulatát, s bármikor beugrik, elevenen, mintha el se múlt volna.

Az állatok bölcsebbek. Egy nőstény macska ad a kandúrnak egy pofont, az hamar elfelejti, és nem fog miatta a szexről leszokni, még akkor sem, ha a pofon maradandó károsodást okozott benne. Nem fog kiábrándulni a nőkből. Még abból az egyből sem, aki pofon vágta.

Nekem van olyan férfibarátom, aki egy életen át nyalogatja a sebeit, és nem tudja a kudarcát földolgozni. Egy eseménynek addig van létjogosultsága az emlékeidben, míg le nem vonod a tanulságot belőle. Amíg meg nem fejted a "Miért történt ez velem?" titkát. Utána már nincs szükség rá. Polcra kell tenni, mint egy elolvasott könyvet, és többé nem kell foglalkozni vele.

Nehéz ezt megcsinálni, mert az emlékezet jó része érzelmeken alapul, s ezért nem érted. Nem tudod átlátni, hogy mindez miért történt veled, és félsz, hogy bármikor újra megtörténhet. Amit megértesz, az egyrészt elveszti az érzéki-érzelmi töltetét, másrészt hasznos tapasztalattá válik benned. Harmadrészt: nem foglalkoztat tovább, hiszen megérteni mindent csak egyszer kell, nem kétszer, vagy háromszor... vagy néha százszor.

Tanulj meg elengedni, ahogy egy ujjadra hurkolt léggömböt szélnek eresztesz: hadd szálljon, legyen az égbolté, a felhőké. Ezt rendszerint akkor tudod megtenni, ha megpillantasz valamit, amit a léggömbnél fontosabbnak vélsz, és meg akarod fogni. Akkor a régit az útjára engeded. Észre sem veszed, hogy kinyíltak az ujjaid.

A bölcsről azt mondják: a jelenben él. Én azt mondom: a jövőben! Ami lesz, az a csoda, az ismeretlen. A szerelem addig jó, amíg új. Ahhoz, hogy sokáig tartson, minden nap meg kell újulnia.

Az öröm jelzője az "önfeledtség! Egy egész könyvet írtam róla. Olvasd el, és felejtsd el az "ön-t".

Jézus azt üzeni egy követőjének, aki azt mondja, hogy előbb még el kell temetnie az apját, s azután szalad majd utána, hogy a "Halottak temessék el a halottaikat - de te gyere velem!". Ez egy kegyetlenül bölcs mondat, de igaz! A jövő a tiéd!