Engedd el a problémákat!
Soma írását azoknak ajánlom, akik velem együtt folyton igyekeznek magukat "megjavítani", megmagyarázni és közben nem tudják, mikor lesz majd, hogy kicsit mernek élni is.
"...
Belépett egy ÚJ energia, ezzel együtt egy ÚJ TUDATOSSÁGRA való lehetőség. Megérkeztek azok az energiák, amelyek által kiszállhatunk a „masszából”, a kollektív fájdalomtestben való létből. Egy ideje már kapjuk a módszereket, technikákat, hogy pucoljuk, tisztítsuk magunkat, ami nagyon fontos, viszont belépett a térbe az az energia, ami által kiszállhatunk a fájdalom- és betegséggyártásból, a folyamatos drámázásból. Sokkal inkább élhetünk a szabad akaratunkkal, mint valaha. Igen, egy új korszak első levegővételeinél járunk. És a tudatosan megélt levegővétel most csodákat hozhat! Elengedhetjük a régit, akár a saját múltunkat is, olyasmi ez, mint belépni a „semmibe”. Még belegondolni is elképesztő! ... Valójában csak az elménk tart vissza attól, hogy ezt elhiggyük. Hiszen kik is lennénk mi az állandóan jelen lévő különféle drámáink nélkül?
Tényleg! El tudjuk képzelni ezt? Ezt a szabad, problémák és problémagyártás nélküli, flow-ban lévő, áramló, könnyű, szeretetteli, elfogadó életet? Feszültség és adrenalin nélkül? Konfliktusok nélkül? ...
Tizenhét évi kineziológiai oldás, és több mint száz családállításon való jelenlét után... magam is sokszor megtapasztaltam azt, hogy a saját, illetve a generációk által hozott tisztítás egy végtelen folyamat. Egyiket felszedem, jön a következő, sőt az húz magával újabb meglátásokat, mélyben levő problémákat, elfojtásokat. Ugyanazt a problémát újabb és újabb szempontból láttam meg, és a válasz az volt: ezen még dolgozni kell. De meddig? Egy életen át? Az egész életem arról szóljon, hogy a különféle sérüléseket és belém égett mintákat pucolgassam? Hát nem, köszi, én ebből nem kérek, van más elképzelésem is az időtöltésre!
Nem gondolom azt, hogy ennek az új, mindent kitisztító energiának a befogadására mindenki kész. Abban sem vagyok biztos, hogy én magam teljesen kész vagyok erre, de végre ELHITTEM azt, hogy EGYSZER vége kell legyen ennek, egyszer ez a végtelenbe nyúló terapizálás és problémagyártás a végéhez ér.
... Szeretnék „csak úgy” élni. Lazán, könnyedén, a jelenben lenni.
Érdemes megnyitni a tudatunkat arra a gondolatra, hogy ha elhisszük és kérjük, akkor mindent megkapunk, amire szükségünk van. Igen, tudom, most sokan azt gondoljátok, hogy épp ez a nehéz, „csak úgy” elhinni ezt. Belelépni a „semmibe”, ahogy Neo megtette a Mátrix 1-ben, amikor először gyakorolta a háztetőn az ugrást. ... "Csak úgy” belevetni tudni magunkat az életbe, tudva azt, hogy minden úgy van jól, ahogy, és hogy MINDEN, de tényleg minden ott van körülöttünk, bennünk, csak bele kell magunkat engedni. Csak szeretni kell magunkat. A többi majd jön. „Csak úgy.”
Megjegyzések
Megjegyzés küldése