Csak azért is...

A hétvégén otthon voltam szüreten. Bár volt munka bőven és nem volt a legszebb az idő sem, mégis hosszú idő óta az egyik legjobb élményem volt, mert azt éreztem, hogy ez valami igazi, értelmes, tartalmas dolog volt, ami ráadásul örömet szerzett azoknak, akik fontosak számomra. Nagyon elgondolkodtató volt az, hogy ez ilyen nagy hatással volt rám, azaz hogy a hétköznapjaim többsége nem ezt az élményt adja. Pedig szeretem a munkám és jó életem van. Mégis mintha hiányozna valami, ami igazán értelmet ad neki. Most azon dolgozom, hogy ezt a valamit megteremtsem a magam számára.

Láttam ma egy cuki videót arról, hogy nem érdemes feladni, hanem igenis tenni tudunk azért, hogy olyan legyen az életünk, amiben jól érezzük magunkat.