Idézet

„Gondolj elmédre, mint egy kertre. A kertet először mindig fölveri a gaz, a szemét. Talán a te kertedet is az öngyűlölet tüskebokrai, a kétségbeesés, a harag és aggódás kavicsai borítják. A félelem nevű öreg fát épp ideje lenne megmetszeni. Ha mindezt elrendezted, és a talaj is jó állapotban van, most már kiültetheted az öröm és jólét magvait vagy apró palántáit. A nap melegével érleli, te pedig gondosan locsolod, trágyázod és szeretettel figyeled növényeidet. Kezdetben látszólag nem történik semmi. Te mégsem hagyod abba, kitartóan gondozod kertedet. Ha türelmes vagy, a növények kihajtanak, majd virágba borulnak. Elméddel ugyanez a helyzet: kiválasztod a gondolatokat, amelyeket ápolni akarsz, s ha van elég türelmed, azok kiteljesednek, és megteremtik beteljesedett vágyaid virágzó kertjét.” – Louise L. Hay

Forrás: www.nlcafe.hu