Hálaadás
Az Egyesült Államokban a múlt héten ünnepelték a hálaadást. Legszívesebben mozgalmat indítanék arra, hogy a Valentin-nap helyett inkább ezt az ünnepet ültessük át. Azért, mert annyi a negatív, lehúzó ember, helyzet az életünkben, hogy fontos lenne megtanulnunk észrevenni a jót is.
Bevallom, ebben én sem vagyok mindig jó. Múlt héten is maguk alá gyűrtek az energiavámpírok, alig tudtam kikecmeregni a negatív helyzetekből.
Ahogy Soma írja:
"Egyre inkább minden (minden szinten) az energiáért folyó harcról szól. És egyre többen vannak azok, akik tudják: minden energia. Azok az emberek, akik még nem ébredtek rá arra, hogy nem kívülről kell várni a változást, hanem belülről elindítani, és hogy valamennyiőnkben elképesztő teremtőerők lakoznak, azok az alacsonyabb szintű energiapótlásra vannak ráállva. Konkrétan hatalmi drámákon, játszmákon keresztül egymás energiáit csapolják, népszerű kifejezéssel élve: ők az energiavámpírok. Abszolút lehet érezni, mely emberek azok, akik mellett töltődünk, és melyek azok, akiknek a társaságában lezuhan az energiaszintünk, vagyis enerváltabbak leszünk."
Ezért adjunk hálát az olyan emberekért az életünkben, akik nem rabolnak, hanem töltenek, akik örömöt, színeket, nevetést hoznak az életünkbe! És adjunk hálát a forrásokért, a szépségért, a finomságért, az élményekért, amelyektől szebbek lesznek a napjaink!
És ez talán segít abban, hogy felismerjük az ilyen helyzeteket, hogy ne ártsunk másoknak és ne hagyjuk, hogy mások ártsanak nekünk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése