Kagyló

Kagylómániás vagyok (plusz még néhány egyéb mániám is van). Régebben azt hittem, amiatt, hogy nem jártam még a tengernél. Aztán jártam a tengernél, de nem múlt el a dolog, sőt. Egyik legszebb emlékem, amikor Görögországban a tengerparton séta közben kagylókat gyűjtöttem. A kagylóban az a jó, hogy az ember úgy érezheti, hogy a tenyerében tart nemcsak egy kis mészdarabot, hanem benne egy darab kék tengert, meleg homokot, napsütést, egy kis boldogságot. És bár tudom, hogy csacsiság, de én tényleg elhiszem, hogy a tenger zúgását halljuk, ha a fülünkhöz tesszük...

Képek: http://heatherbullard.typepad.com/; htt://thepapermulberry.blogspot.com