Álmok kertje

Schaffer Erzsébet új könyve olyan, mint amilyenek általában az írásai: megérintőek, elgondolkodtatóak, simogatóak, néha megríkatóak, kalandosak és izgalmasak, mélyek és a lelkedig hatolnak... Ezúttal nőkről és férfiakról...

"A kis barackfa már nem kuncogott. Leengedett ágai mögül szelíden nézte a csukott szemmel fekvő karcsú alakot. Egy arra ténfergő szellőt a virágai közé fogott, úgy susogott, beszélt, súgott a lánynak.

Ne akard annyira, ne kívánd nagyon.

Hagyd szabadon.

Ne fond körül ajándékaiddal, ne zsarold adakozással. Elég, ha jó vagy.

Ne akard magadnak. Elég, ha szereted.

Ne kösd meg hálóval, elég, ha öleled.

Ne várj el semmit, s tiéd lesz minden.

Maradj szabad és maradj mindig jó.

Nyisd a szemed, tavasz van, nevess...!"